CSOK más szemszögből - hatása az ingatlanárakra

A CSOK a célul tűzött demográfiai változást csak ideiglenesen tudta elérni, de az sem volt kirívó a nemzetközi környezetben, ugyanakkor jelentősen hozzájárult a lakóingatlanok és az építőipar, valamint az építőanyagok áremelkedéséhez, amely azokat is sújtotta, akik nem voltak részesei a CSOK-nak, vagyis a többséget – közölte a GKI Gazdaságkutató Intézet. 

A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) a kormányzat legfőbb demográfiai célját, a születésszám növelését hivatott támogatni. A 2015 júliusában indult program részeként nyújtott támogatás jellemzően új/használt lakóingatlan vásárlásra volt felhasználható, s többször kibővítették.

2023-ig 200 ezer család igényelte a CSOK-ot, összesen 675 milliárd támogatást és 677 milliárd kedvezményes hitelt felvéve. Az elemzés, úgy indokol: a program azonban a születésszám mellett az építőiparra és az ingatlanárakra is nagy hatással volt, ezeket a hatásokat 2019 harmadik negyedévéig lehet vizsgálni. Egy átlagos lakás ára 2018-ra 10 millió forinttal nőtt, ami a CSOK-kal megegyező volumen. Ezért össztársadalmi szinten inkább ártott, mint használt a beavatkozás, aminek oka a várható tovagyűrűző hatások nem megfelelő kezelése. Ráadásul az építések volumenének növekedése munkaerőhiányt okozott az építőiparban, illetve jelentős többletkeresletet generált az építőanyag iparban.

A kutatóintézet szerint azt a célt, hogy jelentős születésszám növekedés történjen, a CSOK nem érte el. A nemzetközi összehasonlítás alapján azt állíthatjuk, hogy az aktív korúak jövedelmének emelkedése növeli valójában a termékenységi arányszámot, nem az ingatlantámogatások. Ezt a kormány is kezdi mára belátni.

A teljes GKI-anyag ide kattintva olvasható.

Ha érdekli a CSOK Plusz, a Bankradar kalkulátorát ide kattintva érheti el. 

Fotó: pexels